2009-07-16 10:32:32• hírek • MTI/AFP/Reuters

Átalakulás előtt a G8

Könnyen lehet, hogy az Olaszországban tartott múlt heti G8-as csúccsal lezárult ezen csúcsértekezletek története, vagy legalábbis ez volt az egyik utolsó ilyen összejövetel. Barack Obama amerikai elnök ugyanis fölvetette, hogy a gazdag országok e szűk körű, zárt klubját ki kell nyitni a feltörekvőben lévő, gyorsan fejlődő országok előtt - s e törekvését a csúcs több más résztvevője, így például Nicolas Sarkozy francia államfő is osztotta.

Amikor Obamát arról faggatták az újságírók, vajon milyen jövőre számíthat a G8-csoport, ő úgy válaszolt: már most is zajlik a kívánatos átalakulás, s ennek végén sikerülhet majd megtalálni a megfelelő formulát az ilyen összejövetelekhez. "Hogy pontosan mi lesz a megfelelő forma, ez egy olyan kérdés, amelyről még vitázni fogunk" - mondta, s rögtön hozzátette: átmeneti periódusban vannak. "Mindenképp szeretnénk csökkenteni a különböző csúcstalálkozók száma" - szögezte le az amerikai elnök. 

Így azután nagyon is elképzelhető, hogy valóban ez volt az egyik utolsó alkalom, amikor a G8-csoport (azaz az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Oroszország) vezetői ebben a körben tanácskozhattak egymással.

Ezt a szűk csoportot (még Oroszország nélkül) a 70-es években hozták létre, hogy az akkori két olajsokk után a  világ legiparosodottabb demokratikus államai a korábbinál jobban tudják koordinálni gazdaságpolitikájukat. Dominanciáját azonban az elmúlt években egyre inkább aláásta az olyan óriási országok gyors fejlődése, mint például Kína, Brazília vagy India. Ráadásul a G8 tagjai mind a Föld északi féltekéjén találhatók, s az olyan globális kérdések, mint a klímaváltozás vagy a világgazdasági válság  már megmutatták, hogy a Dél nélkül nem lehet dönteni...

"Az nem fog működni, hogy teljes kontinensek, mint például Afrika vagy Dél-Amerika nincsenek képviselve az ilyen nagy nemzetközi fórumokon vagy szervezetekben, ahol döntések születnek" - figyelmeztetett az amerikai elnök.
Obama álláspontját számos más vezető is osztja, így például Nicolas Sarkozy francia elnök, vagy Angela Merkel német kancellár. Merkel az olaszországi csúcstalálkozó zárónapján közölte: a résztvevők mélyreható megbeszéléseket folytattak arról, mi lenne a megfelelő formula, amelynek keretében a jövőben a különböző nemzetközi problémákat megvitathatnák. Közölte: egy éven belül döntést vár ebben a kérdésben.

Sarkozy pedig már konkrét javaslattal is előállt. Mint mondta: "van G8, van G5, van G6. Lula brazil elnökkel közösen azt javasoltuk, hogy a lehető leggyorsabban olvasszuk össze ezeket a csoportokat G14-gyé." Egyben megígérte, hogy 2011-ben, amikor Franciaország elnökölne a G8-csoportban, mindenképp meg is valósítják ezt az ötletet. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, a mostani csúcs házigazdája szintén támogatta a G14 előtérbe helyezését. "Ami engem illet, szerintem a G14 az a formátum, amely a jövőben a legjobb lehetőséget nyújtja a világgazdasággal, s más kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb döntések meghozatalához" - mondta.


A G8 csúcs helyszíne a katasztrófa-sújtotta L'Aquila volt
A G8 csúcs helyszíne a katasztrófa-sújtotta L'Aquila volt


Hogy mi is van ezen rövidítések mögött? A világgazdaság 80 százalékát kitevő G14 a G8 tagjai mellett a nagy feltörekvő fejlődő gazdaságok G5-csoportját (Kína, India, Dél-Afrika, Brazília és Mexikó) foglalná magába, valamint egy-egy meghívott országot. Egyébként a l,aquilai csúcs éppen ezt a formulát alkalmazta második munkanapján, múlt csütörtökön, amikor G14 formátumban tanácskozott különböző gazdasági kérdésekről. A meghívott ekkor Egyiptom volt.
Csakhogy a G14 formula még mindig "partvonalon" hagyná Afrika, Dél-Amerika, Ázsia és az arab világ egyes fontos gazdaságait. Ez magyarázza, hogy az elmúlt hónapokban miért került mindinkább előtérbe az úgynevezett G20-as csoport, amely a G8 és a G5 mellett Argentínát, Ausztráliát, Indonéziát, Szaúd-Arábiát, Dél-Koreát, Törökországot és az Európai Uniót tömöríti. A világgazdasági válság kezdete óta lényegében a G20 vált a döntő szereplővé, kidolgozva például a pénzpiacok szabályozásának új rendszerét.

Egyesek szerint azonban még ez a kibővített csoport sem elég reprezentatív. Ez a véleménye például Joseph Stiglitz gazdasági Nobel-díjasnak, aki már régóta szorgalmazza, hogy ne a G8, de ne is a G20, hanem a G-192 (azaz az ENSZ) keretében dőljenek el a legfontosabb dolgok. "Én eltökélt támogatója vagyok a világszervezetnek, de azt meg kell reformálni, és új lendületet kell adni neki" - reagált Obama.

A G8-nak azért még vannak hívei. A japán miniszterelnök, Aszo Taro például L'Aquilában azt mondta, hogy ez a szűk körű formátum még mindig eljátszhatja a motor szerepét. Merkel és Stephen Harper kanadai miniszterelnök pedig (egyikük országa sem állandó tag az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s így e két állam nemzetközi presztízsének fontos eleme a G8-tagság) jelezték, hogy ők szeretnék a "klub" túlélését. "Vannak olyan témák, amelyekben nézetünk szerint a G8 a megfelelő testület" - mondta Merkel. Még akkor is, ha szerinte a G20 a jövőben kulcsfontosságú tömörüléssé válik. E kérdésben viszont Berlusconi ellentmondott a német kancellárnak: szerinte ha 15-nél többen ülnek egy asztalnál, akkor a tanácskozás már formálissá válik.

A következő évben a kialakult sorrend szerint Kanada adna majd otthont a G8 tanácskozásának. Harper megígérte, hogy folytatják majd a vitát e témáról, de arra nem volt hajlandó választ adni, kiket fognak meghívni a 2010-es csúcsértekezletre. Mint mondta, L'Aquilában voltak olyan pillanatok, amikor G8, G9, G14, G18, G19, sőt G25 vagy éppen G28 formátumban tanácskoztak, s "a mi elnökségünk kihívása az lesz, hogy némi koherenciát vigyünk ebbe a kérdésbe".

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: